Ingyenes apróhirdető
Ingyen blog, ingyen weblap
Opciós Tőzsde Oktatás
www.opcioguru.com/opcios-oktatas
Ingyen online póker
|
A terrárium berendezése
A legtöbb hüllőt terráriumban tartják. A terrárium abban tér el az akváriumtól, hogy legtöbbször elöl nyíló, sínen elcsúszó egy vagy két üvegajtóval és szellőzőráccsal vannak ellátva. Többféle kialakítású terrárium közül választhatunk, például üveglappal oldalra nyíló; felfelé nyíló; két oldalon lezárt; két üveglappal oldalra nyíló és két üveglappal oldalra nyíló terrárium.
Fontos, hogy ne helyezzük közvetlenül a napra és huzatos helyre sem! Érdemes olyan helyet választani, ami nyáron se melegszik fel túlságosan. A terrárium körül a folytonos mozgás a legtöbb állatot zavarja, ezért nyugodt, nem túl fényes helyet válasszunk a számára. Mindig gondoljunk arra, hogy legyen konnektor a közelben. Leginkább 2 csatlakozóra lesz szükségünk: egy a világításnak és egy a fűtésnek. A teljesen berendezett terráriumnak komoly súlya van, tehát olyan polcra vagy állványra rakjuk, amelyik feltétlenül elbírja.
Egy szépen berendezett terrárium térelválasztóként szolgálhat és a lakás dísze lehet.
A terrárium mérete:
Mindig azt tartsuk szem előtt, hogy mekkora az a legnagyobb terület, amit nyújtani tudunk az állatnak. A fán élő fajoknak olyan terrárium kell, aminek magassága megegyezik, vagy meghaladja a hosszát, így lehetőséget teremtve az állatnak a magasra mászásra. Néhány fajnak eltérők az igényei kiskorban és kifejlett korban, néhány kígyófaj egyedi például nem szeretik, ha életük első pár hónapjaiban túl nagy kifutóba teszik őket. Inkább válasszunk kisebb terráriumot az ilyen állatoknak, ahol biztonságban érezhetik magukat és csak egy bizonyos méret elérése után költöztessük a végleges lakhelyére.
Az olyan terrárium, melynek magassága a hosszának kb. a fele, megfelel a legtöbb hüllőnek. Az állatok felmászhatnak a berendezési tárgyakra, de feltétlenül hagyjunk elég helyet a talajon is.
A talajlakó fajoknak olyan terráriumot kell beszerezni, amely téglalap alakú, a hosszúsága a legnagyobb és a magassága a legrövidebb oldala. A talajlakó állatok ritkán másznak fel a tereptárgyakra, inkább a földön mozognak.
A fán élő fajok ezzel szemben magas terrárumot igényelnek, őket semmiképp ne tegyük téglalap alakú terráriumba. Náluk a terráium magassága legyen a leghosszabb érték.
Dér László fotója
Szellőzés:
A terrárium szellőzése nagyon fontos! A megfelelő légáramlást fém szúnyoghálóval fedett nyílások kialakításával érhetjük el. A szellőzőnyílások elhelyezése kulcskérdés, mert a rossz helyre került nyílásokkal állandó, erős légáramlást, huzatot is előidézhetünk. Általában a terráriumtetején, és néha az elülső üveglapnál is kialakítanak szellőzőrácsot.
Világítás:
A terráriumban tartott állatok és növények fejlődéséhez elengedhetetlen a megvilágítás. A legegyszerűbben egy megfelelő wattszámú (terrárium méretétől függően 20-100W) közönséges villanyégővel nyújthatunk kellő fénymennyiséget, valamint ezzel a fűtésről is gondoskodunk. A megvilágításra alkalmasak a spotlámpák, amelyek fényereje nem olyan nagy, de intenzív hőleadásuk miatt meleg helyeket alakíthatunk ki. A higanygőzlámpák és halogénlámpák csak a nagyon nagy terráriumok megvilágítására alkalmasak nagy hőkibocsátásuk miatt. Az UV fénycsövek a kígyók esetében nem szükségesek (persze nem ártanak, élénkebbé teszi az állatok színét), de a kaméleonok és gyíkok esetében nélkülözhetetlen az UV B kibocsátás a megfelelő kálcium és D-vitamin felhasználásához. Ne válasszunk túl erős lámpát, a hüllők többsége a gyíkokat leszámítva kedvelik a félhományt, az árnyékosabb élőhelyeket.
Manapság több száz állattartáshoz szükséges felszerelés közül választhatunk
Saját kép
Fűtés:
A terrárium fűtését kétféle módon, levegő vagy talajfűtéssel oldhatjuk meg. A levegő fűtése egyszerűbb és olcsóbb, egy felfüggesztett villanyégővel megoldható. A talajfűtésére többféle megodás a rendelkezésünkre áll. A kereskedésekben kaphatók fűtőkábelek, melyeket akkor érdemes beszerelni, ha több terráriumunk van egy adott helyiségben, de választahtjuk a terrárium aljára tehető különböző méretű és wattszámú melegítőlapokat is. A melegítőlapok sajnos ritkán kaphatók, én eddig csak a ZooDom állatkereskedésekben (Lurdy Ház vagy Campona) illetve hüllő börzéken láttam, pedig szerintem praktikus, én ezt használom a siklóimnál. Esetleg fűthetünk melegítőkövekkel is, de ezek csak kisebb méretük miatt fiatal állatoknak valók. Megoldás lehet, ha azt a helyiséget tartjuk melegen, ahol a terrárium áll.
Dekorációk:
A terráriumok szép dekorációi nemcsak egy kis vadont csempésznek a lakásba, de fő célja, hogy az állatok jól érezzék magukat nálunk. Nagyon szépek a terráriumba beépített műszikla hátterek, melyek egy adott élettér környezetét utánozzák, például egy sziklás tájat vagy egy sivatagi homokfalat. A kereskedelemben kapható előre gyártott hátterek nem túl praktikusak, mivel általában teljesen laposak, és nem teraszosan kialakítottak, amin az állat megpihenhet. Ráadásul standard méretekben készülnek és drágák is. Egy kis kézügyességgel mi magunk is készíthetünk hátteret, mely sokkal praktikusabb és dekoratíabb is. A hüllők nagyon kedvelik a mászófelületeket, ezért olyan hátteret csináljunk, vagy csináltassunk, amelyen párkányok, pihenőhelyek, esetleg odúk vannak kialakítva. Ügyeljünk viszont arra, hogy a háttér könnyen tisztítható és megközelíthető legyen, mert a hüllők szeretnek a sarkokba és vájatokba üríteni.
A talajra tehetünk dekoratív farönköket, szőlőtőkét vagy a boltban kapható kerámia műsziklákat. A szikla nagyon fontos, mert a kígyók, gyíkok szeretnek valahova visszahúzódni. Búvóhelyek hiányában a kígyók beássák magukat a talajba, mert nappal nem szeretnek szem előtt lenni és nem kedvelik az erős fényt. A természetből, az erdőben gyűjthetünk faágakat, szőlőtőkét, öreg, elszáradt fát stb de ezeket használat előtt alaposan mossuk le és főzzük ki. Ha tóparton vagyunk, egy kis nádat is magunkkal vihetünk. Mielőtt azonban bármilyen saját gyűjtésű tárgyat a terráriumba helyeznénk, ki kell főzni 200 fokon, hogy az élősködők és a baktériumok elpusztuljanak. Sok kígyó, például a királypiton szereti a szűkös búvóhelyeket amelyeknek falához hozzáér a testük, ez nyújt nekik biztonságérzetet. A gazdi értetlenül áll a probléma előtt, hogy miért nem használja a piton a nagy búvóhelyet amit a terráriumba helyezett illetve miért mászik mindig a búvóhely mögé, a szikla és az üveg közé.
Királypitonok a terráriumban
Saját kép
A talaj:
A talajlakó fajoknak (különösen a gyíkoknak) elengedhetetlen, hogy kicsit nyirkos talajuk legyen. Száraz talajon nem tudnak rendesen vedleni, a bőrük nem tud kellőképpen felpuhulni. A kígyóknak igazából teljesen mindegy, milyen talaj van alattuk, ha rendszeresen párásítunk nekik, akár a homok is megfelel. A kavicsot nem ajánlom, mert nem túl kényelmes, de ezt leszámítva szinte bármi megteszi. Választhatunk tőzeget, homokot, tőzeg-homok keveréket, kavicsot, kókuszrostot stb. A fenyőforgácsot lehetőleg kerüljük, mivel a hüllők számára mérgező illóolajokat tartalmazhat. A talajt naponta érdemes minden esetben vízzel enyhén bepermetezni, de ezt ne vigyük túlzásba mert elszaporodhatnak rajta a penészgombák.
Terrárium típusok
1. Szavanna terrárium:
A szavannákon, amelyek egyenlítői éghajlati területtől északra és délre terülnek el, sajátos éghajlat alakult ki. A hőmérséklet évi középértéke nagyjából megegyezik az egyenlítői éghajlatéval, vagyis 25-27 fok. Itt nem tél és nyár, hanem esős és száraz évszak váltakozik. Az esős évszakban a napi hőingás kicsi, a száraz évszakban azonban 10-15 fok is lehet. Az egyenlítőtől távolodva sokkal hosszabb ideig tart a száraz évszak. A szavanna-terráriumot gazdagabban beültethetjük növényekkel, mint a sivatagit. Minden nap legalább egyszer párásítsunk.
Szavanna-terráriumba telepíthatő növények:
Lándzsalevél (Rhoeo spathacea)
Kék szakállbromélia (Tillandsia cyanea)
Pikkelylevelű pozsga (Crassula lycopodioides)
Saját kép
2. Sivatag-terrárium
A sivatagok a trópusi és szubtrópusi területek közötti határon a térítők mentén alakulnak ki. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A délutáni forróságot gyakran éjszakai fagyok követik. A csapadék mennyisége az évi 250 mm-t sem éri el, sőt néha évek múlnak el csapadék nélkül. Az itt élő növényeknek el kell viselniük a végleteket és alkalmazkodni kellett a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. A sivatagokban nincs állandó, összefüggő növényzet. A sivatag-terrárium tehát legyen száraz és meleg, díszítsük kiszáradt ágakkal, kövekkel, gyökerekkel. Az aljára szórjunk homokot, amit permetezzünk 2-3 naponta tiszta vízzel.
Sivatag-terráriumba telepíthető növények:
Gyöngyös sávosfű (Howorthia martgaritifea)
Tarka ananász (Ananas comosus tricolor)
Pozsgás-félék
Kép forrása: http://www.exo-terra.com/en/products/habitat_kit_desert.php
3. Esőerdő-terrárium
A trópusi esőerdők az Egyenlítő mentén helyezkednek el. Az egyenlítői éghajlat nagyon kedvező a dús növényzetnek és a gazdag állatvilág kialakulásának. Egyenletesen meleg, 25-28 fok uralkodik egész évben, és az állandóan felszálló légáramlás következtében szinte napról-napra megújuló esőzések követik egymást. A páratartalom magas.
Esőerdő-terráriumba telepíthatő növények:
Bromélia-félék
Zöldike (Chlorophytum comosum)
Nyílgyökér (Maranta leuconeura)
Csüngőágú fikusz (Ficus benjamina)
Kúszó filodendron (Philodendron scandens)
Szobai tigrislevél (Sanseviera trfasciata)
Kép forrása: http://www.productdose.com/wiki/How_To_Garden_In-Your_Apartment
4. Akvaterrárium
A gyíkok és békák egyes fajai (baziliszkuszok, agámák) nagy, fürdésre alkalmas medencét igényelnek. Ezt kihasználva akár egy tópartot vagy egy mangrove-gyökerekkel benőtt folyópartot is a szobánkba varázsolhatunk. Az akvaterráriumban található szárazföld és víz is. Az ilyen terráriumokat egy beragasztott üveglap széltében vagy hosszában kettészeli úgy, hogy az üveglap magassága a terrárium magasságának kb. 1/3.-a. Az üveg egyik oldalán víz van, a másikon a terrárium talaja. Az üveglap helyett használhatunk előre gyártott műgyanta hátteret. Ha az üveglap mellett döntünk, az akváriumi oldalra tegyünk köveket, faágakat, hogy természetesebbnek hasson. A terráriumban található vízoszlop magassága is a terrárium méretétől függ. Jól mutat, ha egy nagy faágat úgy helyezünk el, hogy félig kilóg a vízből a szárazföldre. Ezen a gyíkok, békák kedvükre szaladgálhatnak. A növényeket damillal a faágakra köthetjük, majd részben a vízbe lógatva néhány hét alatt maguk is gyökerekkel hálózzák be a fadarabot. A medencés részre szórjunk apró szemű kavicsot, a szárazföldre kertiföldet, tőzeget, fakérget. A víz egy kisebb szűrő segítségével tisztán tartható, akár még kisebb halakat (guppikat, plattikat, kistestű lazacokat) is telepíthetünk (40-60 literes medencébe ajánlhatók a halak).
Akvaterráriumba telepíthető növények (vízes részbe):
Vízikehely
Tündérhínár
Süllőhínár
Kép forrása: http://www.tobias-moeser.de/jobs.php
5. Szabadtéri terrárium
Akinek van vidéki nyaralója vagy kertje, tavasztól őszig a szabadban is tarthatja kedvencét. A szabadban tartott állatok színe élénkebb, jót tesz nekik a napfény. A terráriumba kell egy napozó és egy árnyékos rész, valamint feltétlenül szökésbiztossá és "vadállat biztossá" kell tennünk. A kertben portyázó macskák és akár a varjak és egyéb kíváncsi madarak is veszélyt jelenthetnek hüllőinkre. A legegyszerűbb a fakeretes terrárium, melyet elkészíthetünk kerekeken guruló és állványon álló változatban is. Barkácsolhatunk rögzített, a kert egy bizonyos pontján felállított terráriumot is valamint csinálhatunk betonlappal ellátott, plexi vagy üvegfalú változatot is. A mi fantáziánkra, kreativitásunkra és a pénztárcánk vastagságára van bízva, hogy melyiket választjuk.
6. Karantén terrárium
A karantén terrárium szerepe az, hogy ne hurcoljuk be betegségeket a már meglévő hüllőállományunkba egy-egy új példány beszerzésekor, valamint a megbetegedett és sérült egyedek gondozására is alkalmas. A frissen megvárárolt állatokat 2 hétre helyezzük egy különálló karantén terráriumba. Ha ez idő alatt semmilyen betegség és elváltozás nem jelentkezik, betehetjük állatunkat a többi közé vagy végleges helyére. Abban az esetben, ha kedvencünk nem hajlandó enni, esetleg élősködőket fedezünk fel rajta, azonnal forduljunk orvoshoz.
Kép forrása: http://ifpetsruledtheworld.com/store/product739.html
7. Tojáskeltető terrárium
Egy kis kézügyességgel magunk is készíthetünk otthon egy egyszerű keltetőt, mely a legtöbb hüllőfaj tojásának keltetésére alkalmas. Egy használaton kívüli akvárium lesz a keltető alapja. Az akvárium mérete a várható tojások számától függ. Ha több nőstény rak tojást, nyilvánvalóan nagyobb akváriumra lesz szükség. Az akváriumot kb. félig megtöltjük vízzel, majd termosztátos akváriumfűtőt helyezünk a vízbe. Aztán vegyünk egy tetővel ellátott műanyag dobozt (pl. átlátszó fagyisdoboz), ennek aljára hintsünk 1,5 cm vastagságban nagy szemű sódert, majd borítsuk le valamilyen textiliával.
Ezután az egészre szórjunk keltetőközeget, pl. perlitet, vermikulitot, tőzeget, vagy mohát. A fagyisdobozt ráállítjuk valamilyen "lábra", pl. téglára, amit előzőleg a vízbe helyeztünk, de amit nem lep el teljesen a víz. A kis műanyag dobozt takarjuk le, nehogy a kikelő kicsinyek a vízbe esve megfullandjanak. A doboz tetejét lyuggassuk ki. Végül az egész akváriumot ferdén takarjuk le egy üveglappal, hogy a kellő meleget és magas páratartalmat biztosítsuk és ne csepeghessen a víz a tojásokra. A keltetőközeget állandóan nedvesen kell tartani, de azért ne áztassuk el teljesen! A nagy szemű sóder között a víz egyenletesen eloszlik, és a textiliát is mindenhol egyformán nedvesen tartja. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük, hogy a tojásokat víz érje és megpenészesedjenek.
Kép forrása: http://i.ehow.com/images/GlobalPhoto/Articles/5478723/394237-main_Full.jpg
www.reptileland.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
